Dobozba zárt vallomások
2017. augusztus 23. írta: NaposviDámság

Dobozba zárt vallomások

 

Nyári zápor fülledt dallamokkal.

                                             Lebbenő függöny rejtélyesen beszűrődő fényjátékkal.

                                                         Gőzölgő reggeli kv a teraszra csalogat

                                              Lábujjhegyen lépkedek ki, a padló recsegve dalolgat.

                                                           Kinyitott történetek                   

                                                            Szélnek engedett poros levelek.

                                                 

                                                  Tele emlékkel, melyet még élek nem feledek.

                                                     Szerelmes szívek dörömbölése a levegőben,

                                                     Elsuttogott gondolatok egymás elméjében.

                                                                      Dobozba zárt vallomások

                                                           Hidd el, hamarosan újra kopogtatok.

 

Elfeledett érzelmek,

                                                                  Rím nélküli szerelmes versek.

 

 mosoly.

 

nevetés.

 

 

                                                                Teraszról elengedett kv-s csészék.

                                                         Szélnek engedett, széthulló kockacukrok.

                                                                        Van bőven elszálló ok.

                                                                   

                                                                     Utolért a reggel melege

                                                                 Talán neki is most lett elege.

 

Tombol a nyár, vele együtt minden a helyére áll.

 

 Lehet-e bárkit szeretni?

 

Lehet-e bárkibe belezúgni?

 

 

                                                                             Az én törlténetem.

                                                                               A Te történeted.

                                                             Talán mindkettő egymásért remeg.

 

 

                                                                              Próbatételek.

                                                                                 Tévutak.

 

 

Félbehagyott történetek.

 

Elharapott érzések.

 

Elfüstölt szeretlekek.

 

Hirtelen veled együtt elveszek.

 

Itt állsz előttem,

 

Utolsó leheletnyi küzdelem.

 

Utolsó szeretem.

 

Utolsó kimondott szavakból összeálló lélegzet.

 

Utolsó elfojtott jelenet.

 

Utolsó pillanattal érkező ölelés.

 

Utolsó szemrebbenés.

 

 

 

Elveszünk együtt egy leheletvételnyi időre.

 

Majd elveszünk egymás jelenéből kettőt hátra, egyet előre.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://naposvidamsag.blog.hu/api/trackback/id/tr912775080

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása