Tomboló érzelmekkel érkező decemberi hideg
2016. december 01. írta: NaposviDámság

Tomboló érzelmekkel érkező decemberi hideg

Elnyomott cigaretta füstnyi érzelmek.

Érezlek a fulladó széllel érkezve.

Gondolatok.

Távozás.

Megérkezés.

Szeretlek.

Szél hozza az emlékidéző érintésedet. Beleborzongok egy röpke pillanat erejéig. Sétálunk az utcán. Lábujjhegyen lépkednek utánam/ utánunk? az emlékek.

Tomboló érzelmekkel a hátán, robbant be a köztudatba, a mai napon, a hirtelen megérkező december.

Rezgő, didergő hideg suttog mától a füleinkbe egy kedves sziát, napfelkeltekor.

Átszárnyalunk az előttünk lévő zebrán, és közben figyelem, amint velünk együtt táncol a csíkoson a napnak a sugara is.

Sétálunk átkarolva. Fejemet a vállára hajtom és súgok a fülébe, egy leheletnyi üzenetet- a világ végén megtalálsz.

Vagy velem tartasz?

Elmerengek az elmúlt napok pillanatvilágában.

Vajon, ha az embernek véget ér az élete, akkor utazhat bárhová? !

 Akár a világ végére is eljuthatnak a lelkek? !

Tulajdonképpen én mindig csak egy helyre utaznék, ha lélekutazást élhetnék meg.

Hozzá.D.

Egészen egyszerűen egész nap el tudnám nézni a magányában.

Nézném, ahogyan alszik, és közben a reggeli napnak a fényei játékosan elkalandoznak az arcán.

Mosolyognék, és magától a látványtól is boldog lennék. A legboldogabb.

Nézném, ahogyan felkel és elkészíti a megszokott reggeli kvt, aztán énekelve tusol, elkészíti az edzéshez szükséges kalamajkáját. Pislogás-mentesen elmerengnék, amint kapkod, amikor éppen nem edzeni siet, hanem dolgozni, úgy, mint amikor nála aludtam a mára már elmúlt közös pillanatainkkor. 

Nézném csendben, és potyognának az örömkönnyeim, hogy itt szusszan előttem újra az életem értelme, akit annyira szeretek.

Milyen felbecsülhetetlenül kedves érzés is lenne, ha tudnánk utazni láthatatlanul a halálunk előtt is.

Olykor annyi minden a semmibe veszik egy pillanat leforgása alatt, de isten igazából mára már megszoktam, és együtt tudok élni a mindennapos változásokkal.

Napjaimban is érnek sárlavinák, melyek nem kímélik a cipőm érzelemvilágát.  Dehát adjunk csak az élvezetnek, hisz ezektől leszünk rendíthetetlenek.

December elseje van.

Már most várom az év utolsó napját, ami hamarabb megérkezik, mint gondolnánk, ugyanis az idő múlása nem kímél minket, piszok gyorsan elrohan a kis csibész.

Várom a 2017-es évet.

Az álmaim beteljesülésének éve lesz, minden szempontból. Érzem minden porcikám, minden egyes négyzetméterével. Megcsillant a napokban egy hirtelen érkező fény az égbolton, és velem együtt ünnepelt. Olykor-olykor visszaránt a sötétség érzelemvilága a mélybe, a szürke hétköznapok falai közé, de egyre gyorsabban vissza tudom magam rántani az örömmel teli perceimbe. Úgy érzem, hamarosan minden a helyére kerül, és hogy a végét járja már ez az átkozott kiborulásokkal, érzelemhullámokkal teli időszak, ami oly kegyetlenül pusztít a körülöttem tangózó világ főszereplői között. Igazság szerint nap, mint nap dolgozok az ügyön, azon, hogy ez is így is legyen. Fejlesztem magam, és próbálom megérteni a nehézségeket, melyek körülvesznek. Léteznek, érkeznek problémák mindenki életében, akkor is, ha próbálunk elhallgatni róla. Dilemmák, kérdések sorozata, komplikációk, melyek zaklatnak, zavarnak, indulatossá tesznek bennünket, földi lakókat. Ennek ellenére hiszek abban, és remélem Te is, hogy az élet egy hatalmas színház.

És, amint azt tudjuk, vannak színfalak mögötti készülődések is.

Miért ne lehetne az életben is ugyanígy? !

Hiszek abban, hogy egy váratlan, kreatív, agyam eldobom megoldás, válasz fog születni minden nehézségünkre. A zűr, mely aggasztott bennünket, meg fog oldódni, elsimul egy pislogás közepette.

Hidd el, van okod mosolyogni ebben a percben is.

Minden ügyben, minden érintet számára felbecsülhetetlen érzést fog hozni a megoldás módja, eredménye.

Minden vágyad, amit szívből szeretnél mosolyogva vár Rád.

D is.

Valószínűleg most is rengeteg kérdés kavarog, duruzsol a fejedben, melyekre nem találod a választ. Ezektől a gondolatoktól hajlamos vagy elveszni, elkószálni magadtól jó messzire, ahonnan nehéz visszatalálni.

Egy biztos, amint eljön a Te időd, a Ti időtök, akkor minden puzzle darab a megfelelő helyre fog megérkezni.

A színfalak mögött pörögnek az események. Várj még egy kicsit, mielőtt végleg feladnád.

De mielőtt megérkezne a várva várt pillanatod, előtte töltsd hasznosan az életedben szárnyaló pillanatokat.

Alkoss, táncolj, higgy!

Élj még egy kicsi türelemmel és várd Te is hatalmas kíváncsisággal a jövő évet 

És addig is..

 

Mit hoz a jövőm? A jövőnk? Az olvasóim jövője?

A jövőD?

Ez mind a jövőnk dallamos akkordjainak rejtelmei.

Köszönöm, hogy ma is velem voltatok.

A csillagaink mindig Velünk vannak!

És veleD is!

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://naposvidamsag.blog.hu/api/trackback/id/tr4612013592

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása