Kócos, vidám reggelre ébredtem ma is.

Ránézek a telefonomra.

Üzenetértesítés.

 Mosolygok. El kell most engednem. Hevesen dobog a szívem minden egyes négyzetmétere, remeg a kezem az üzenet olvasása közben. Az Ő boldogsága a legfontosabb. Mindig is az Övé lesz az.

Lezárok most egy fejezetet az életemben. Ez nem azt jelenti, hogy mától nem szeretem, és hogy nem gondolok rá(D), mert ezek után,most, még többet jár a gondolataim könyvtárában, bár csak a peremén járna, ahonnan könnyen le lehet taszítani a mondatokat, érzéseket, amik bennem élnek évek óta vele kapcsolatosan.  Le kell mondanom róla(D). Lehet örökre, de megteszem. Érte/d mindig bármit. Hisz te vagy a hŐsöm, a minDenem. Remeg a szemem alja a mondatok láttán, amit most pötyögve, de mosolyogva írok le ide.

E L E N G E d L E K. Kívánom, hogy boldog légy Vele.  

.

Ma valami új kezdődik, valami szokatlan. Adok egy esélyt az Újnak. Összekapom minden gondolatomat, cuccomat, majd beszállok a kocsiba és szélnek indulok. Szól a dalunk. A Lost Frequencies- től a Reality. Minden egyes mondatát átélem.  

Eszembe jut, ahogyan énekelt a tus alatt és főzte a reggeli kv-t, erre a számra. Nem tudom hallgatni. Nem megy, és nem is akarom.  Törnek fel a mélyből az emlékek a dal hallatán.  Lehúzom az üveget és kivágom az érzéseimmel együtt az ablakon a cd-t. Nézem, ahogyan a szél játszva magával rántja a múltba, háta mögött hagyva mindent. Száguldok tovább az ismeretlen jövőm felé, ami előttem áll és hívva hívogat.  A nap, oly játékosan bújócskázik a felhők között. Öröm nézni. Megnyugtató.  Határt nem ismerve repdesnek a széltől göndör fürtjeim özönmennyisége. Nézek a visszapillantó tükörbe. Látom a mögöttem lévő múltat, ahová soha többé nem fogok visszatérni. Nem akarok az elpazarolt napjaim lapjaival újra találkozni. Tűnődöm kábán, hogy miért is nem tettem meg ezt évekkel ezelőtt. Számolom, hogy vajon hányszor fogom, még érezni a hiányzol szót irántad. A gondolataink, melyek lehet, olykor együtt járnak, de mégis félreértett tévedések összessége.  Eszembe jut az érzés, amikor nagyon boldog vagy és nevetsz valakivel, és átélsz minden percet, mely körülöttetek él, majd rájössz, hogy ami ezt okozza az tulajdonképpen az, hogy vele(D) vagy. Amikor több százszor látod, figyeled minden mozzanatát, mielőtt tényleg észrevennéd a létezését. Az évek alatt kiismered, megismered minden egyes mozzanatát, mimikáját, gesztikulációit, mosolyfajtáit. Amikor már tudod mire mi lesz a reakciója. Két embert tulajdonképpen nem a távolság tud elválasztani, hanem a csend. A csend zaja, mely mindent be-, lezár.

Mész az élet alkotta társasjáték lapján és nem nézel körül. Egyetlen egy dologra koncentrálsz, hogy minél hamarabb az általad megálmodott célba érj, és hogy minden körülötted lévőt legyőz. Semmit sem figyelsz meg azok közül, ami körülvesz a játékidő alatt. Csak a célon jár az eszed és a fantáziád, azon hogy nyerj. Nem állsz meg egy pillanatra sem, hogy gyönyörködj az élet nyújtotta csodákban. Végig rohanod ostobán az egész játékot vaksötétségben. Hova rohansz? hm? Miért? Lebeg előtted egy célállomás, amit el akarsz érni minél hamarabb és elfelejted megélni a pillanatokat, ami a rajt és a cél között lakozik, zajlik. Tudod.. Szét kellett volna közben is nézned, hisz a köztes útban rejlik az, amire szükséged lesz a cél elhagyása után. Abban rejlik a lényeg, az életed alapja. De Te, mint egy mérgezett egér átsuhantál rajta. Átsiettél az életeden anélkül, hogy bármit is megéltél volna, mert azt hitted erre nincs szükséged. És most megérkeztél. Célba értél.  Legyőztél mindent, mindenkit. Mégis némán állsz, mert nem tudod, most mit kellene tenned, mert útközben nem hallottál-, nem láttál meg semmit, és senkit, és most fogalmad sincs, hogyan legyen tovább. Visszamennél, de nem tudsz. Nincs rá lehetőséged. Nem neked, hanem senkinek…..

 A dolgok hirtelen és váratlanul történnek és fontos, hogy megéljük minden pillanatát, mert nem tudhatjuk, hogy a célunk elérése után melyikre, mikor lesz szükségünk.

Kinézek az ablakon és egy mosollyal üdvözlöm az új világot, mely mától kezdődik.

Új élet kacagása tör felszínre.

 Költözök.

Elköltözök.

Összeszedtem mindent.

Elmegyek.

Hív a valami új.

Nézek hátra és boldogan mondok nekeD talán örökre sziát.